Kis színes a vasbeton födémről

 

Gyors helyzetjelentés: nyár van.

A legtöbben szabin vannak, nehézkes az elérhetőség, az ügyintézés, a gyártásokban leállások vannak. Ezek a helyzetek eredményezik az időpillanatba szorított koncentrált döntéseket, például, hogy milyen legyen a csempe a füribe, mert a spanyolok sziesztáznak augusztusban. Az igazat megvallva mi is kicsit elszabadultunk a munka-nyáritáborbacipelés-házügyeinekintézése végelláthatatlan szentháromságából. És ez azt is jelenthetné, hogy végre van időm felzárkózni a sok bejegyzéssel, amik be vannak készítve. Na persze, Murphy jó barátom, sokszor kopogtat be, meglátogat, biztosít róla, hogy szeret a társaságunkban lenni és valamiért az egyik kedvenc dalom az Ironic Alanis Morissette-től. A várva várt kikapcsolódás és nyaralás félbeszakadt egy szerencsétlen baleset miatt, de szerencsére már úgy néz ki, minden rendben van.

Csapjunk is egy érdekes téma közepébe, máshogy nem is érdemes elkezdeni; a vasbeton födém. Pont erre gondoltál te is, ugye? A házunk földszinti alapterületének a fele fölött van emeletráépítés. A két szint között monolit vasbeton födém lett tervezve a szellőző rendszer és mennyezeti hűtés integrálásával. Az emeleti szint fölötti zárófödémet fa födémnek terveztük, ugyan úgy szellőzéssel és mennyezeti hűtő körökkel. Mivel nem tetőtérbeépítés, a teljes födém sík, ezért végig motoszkált meglapulva egy hátsó szándék, hogy mégiscsak jobb lenne egy vasbeton zárófödém. Az első pillanattól szempont volt, hogy optimális (6m) traktusszélességű épületet tervezzünk, így a födém teherhordási irányára nem igényel különleges szerkezeti vastagságokat és ezt támogatja az egyszerű téglalap alaprajzi forma is. Ezeket a paramétereket, beleértve a könnyűszerkezetes födém tervét a korai költségoptimalizálás miatt vettük alapnak, vagyis azt hittük az az olcsóbb verzió. Majd a kisördög rábeszélt, hogy azért nem lenne rossz megnézni az opciót, mi van, ha lecserélnénk a fafödémet vasbetonra.

Azok a házak, amelyek beruházói szemlélettel kulcsrakész állapra készülnek, szinte kivétel nélkül könnyűszerkezetes zárófödémmel vannak ellátva. Evidencia, hiszen a technológia gyorsabb, száraz, kevesebb élőmunkaigénye van, a gépészet telepítése és utólagos szerelhetősége egyszerűbb, a rendszer tehát olcsóbb, gondolná bárki, és természetesen vannak szituációk, amelyekben helytálló a megállapítás. A költség viszont hosszútávon nem minden. Fűtés szezonban a hőtároló, nyári túlmelegedésben a hőcsillapító közeg hiányzik a szerkezetből. A lég és párazárás folytonossága nagy odafigyelést kíván a kivitelezőtől, ez sokszor gondot jelent a gépészeti áttörések körül. De felvet tűzvédelmi kérdéseket, amik a családi ház tervezésnél sokszor látókörön kívül esik. A vasbeton födém a tömege miatt hangszigetelésben is jobban teljesít, ez előny lehet ha valaki légifolyosó alatt építkezik. Vannak érvek, ellenérvek, hosszútávú előnyei és hátrányai, de ezeket a paramétereket a benne lakók tapasztalják, vagy épp szenvedik el. A saját empirikus következtetésünk az, hogy a nyár kezdetén olyan családi házban járva, ahol vasbeton zárófödém van, egy-két héttel ki lehetett nyújtani a gépészeti hűtés beindítását, használatát. Ennek költségbéli vonzata és komfort béli vonzata is van, személy szerint mi nem preferáljuk a mesterséges hűtőrendszereket, mert nehéz olyan beállítást találni, ami senki számára sem zavaró. Szóval ez egyéni szoc. probléma.

A zárófödém kérdésköre azért is érdekes, mert az épület hőveszteségének kb. a 30%-a felfelé, a födémen keresztül távozik. A hőszigetelés mellett a fa födémszerkezet lég és párazárása egy fontos védvonal, amelyen könnyű hibát ejteni a toldások mentén, ezáltal nagyobb a filtrációs hőveszteség, míg a vasbetonon jóval kisebb mértékű, illetve az utóbbi szerkezet a hirtelen hőmérsékletváltozásra is kevésbé érzékeny (ezen a nyáron a hőhullámok és völgyek sűrűn váltogatják egymást). Na de mivel almát a körtével, halat a macskával nem lehet összehasonlítani, ezért következzen egy elvi rétegrendi ábra:

A hozzátartozó költségvetési összehasonlító táblázat a megegyező tételeket nem tartalmazza, úgy, mint tetőfedés és fedélszék (kivéve a fa gerendák), festés, légtechnika és villanyszerelés. Ezek mindkét esetben megegyező költséggel járnak. Bár a könnyűszerkezetes verzió felveti a kérdést, miért nem egy szeglemezes, előregyártott megoldással kalkuláltunk ezen a téren, de erre is van válasz; az épület földszintes része fölött látszó fedélszékes kialakítással operáltunk, ami helyszíni ácsmunkát igényelt. A többféle technológiák bevonása különböző felvonulási körülményekkel járt volna, ami megint csak egy optimalizálás része volt, hogy ezt elvessük, így adódott a fagerendás, helyszínen készült fedélszék.

A költségvetési összehasonlítást fajlagos, 1m²-re vetített százalékos értékekkel és nem konkrét forintosított árakkal mutatjuk be. A vasbeton rendszert a fagerendástól való eltéréssel mutatjuk százalékosan. Az árak a generálkivitelezőnk árajánlatából származnak, aki partner volt szerkezeteket összehasonlító árajánlatok számolására. 

A számokból látható, hogy a vasbeton rendszer 13%-kal került nekünk többe, mint a fagerendás, és ezért a felárért a korábban írt előnyöket is megkaptuk. Az árkülönbséget lehetne még kicsit növelni a fagerendás előnyére, ha szeglemezes szerkezettel számolnánk.

Az építkezésünket generálkivitelező végzi, a közölt képek és adatok is az ő hozzájárulásukkal kerülnek publikálásra. 

A cipész cipője

 

Avagy két dudás egy csárdában, avagy az építész háza

Szóval visszatérnék oda, hogy a múltban kijelentettem, márpedig nem lesz építész férjem. A zöldellő konfliktus-csíra idejében el lett ültetve egy meleg, nedves, tápanyagdús talajba. Kezdetektől le voltak köztünk osztva a szerepek kimondva, kimondatlanul, a műszaki kérdésekben affin és tehetséges férfi, és az álmodozó, kreatív nő. Bár elméletben működhetne gyümölcsözően ez a szövetség, de most olvastam az interneten, hogy az én csillagjegyemhez a lelkitársam pont nyolc nappal később kellett volna, hogy szülessen… Na. És hogy ne érje szó a ház elejét, még párterápiára is jártunk, hogy segítsük a folyamatok zökkenőmentességét, de hagytunk teret az olaszos temperamentumunknak is.

A tervezési munkát már azelőtt megkezdtük, hogy megtaláltuk volna a telket. Rengeteget álmodoztunk és beszélgettünk terekről, térkapcsolatokról, anyagokról, szerkezetekről, hogy ki mit tud egy ideálisnak álmodott házban elképzelni. Szerencsére minden ilyen álom-szessön után rájöttünk, hogy a horoszkópokat is érdemes fenntartásokkal kezelni, mert sokban nem különböznek az elképzeléseink. Egy szép napon azonban eljött az idő, amikor konkrét telekre kellett konkrét házat tervezni. Minden alkalommal, amikor leültünk dolgozni a terven négyen voltunk jelen, két megrendelő és két tervező, a disszociatív személyiségzavar mintapéldája. Ha leülök tervezni én szeretek először egy nagy keverőtálba mindent bedobálni, még az ésszerűtlennek tűnő ötleteket is, hogy kiválogatva belőle a csattanó maszlagot, mint hamupipőke a lencse közül, a végére csak a valóban szükséges és ésszerű hozzávalók maradjanak meg. Trust the process, mondanám kedves társtervezőmnek, aki minden egyes bedobásra szánt ötletmorzsát olyan jó mérnökösen meg szokott kritizálni, és emlékeztet a súlyos financiális vonzataira is. Természetesen egy nagyító alatt zárójelbe helyezve igaza lenne, de érdemes mindig kicsit hátrébb állni és a nagyobb képre is folyton rátekinteni, különben csak elveszünk a részletekben, és olyan problémákon akadunk fönn, amik lehet, hogy holnap már el is lennének vetve.

Kicsit kitekintve az instant párkapcsolati diagnosztizálásból, arról szerettem volna mesélni, hogy ha nem magunknak tervezünk házat mi történik egy első találkozás(ok) folyamán a megbízóval.  Lehetőleg ne hozzon senki magával kockás papírra rajzolt alaprajzokat. Ez így egy kicsit arrogánsnak tűnhet, de hagy magyarázzam el. Amennyiben nem ezer éve ismerjük egymást, és nem egymás gyerekeinek vagyunk a keresztszülei, akkor szeretnénk megismerkedni egy jó kávé társaságában. Mint egy kellemes ct vizsgálat, csak a legintimebb otthon töltött időtökről szeretnénk érdeklődni, és legbelsőbb szokásaitokra fogunk rákérdezni. Hogy milyen fényben szerettek felébredni? Hol iszod a reggeli kávéd? Szeretnél-e meztelenül állni a teraszon, és szeretnéd-e, hogy ezt senki ne lássa? Imádod a fa látványát, mert egy skandináv viking vagy? Nem szereted az ablakokat, mert vámpír vagy és egyébként is ki rendelt fokhagymás pirítóst? Nem vagyunk egyformák, ha tehetném mindenhova azt a házat tervezném, amiben én érezném komfortosan magam, de hát nem ez a cél, a tervezés egy pont olyan szolgáltatás, mint egy hajvágás, csak kicsit drágább. Ha nem elégedett a kedves ügyfél a végeredménnyel, az a szolgáltató kudarca. Hozzá teszem a jó megrendelő jó önismerettel bír, és határozott elképzelései vannak arról, hogy mit szeret és mit nem. Egy első alkalmas találkozás megtörténhet telekvásárlás előtt, vagy utána is, természetesen a telek adottságainak ismeretében eggyel könnyebb dolgunk van a beszélgetésben, álmodozásban. Mindenki nyugodjon meg, a kockás papír is sorra fog kerülni! 

A tervezési folyamat következő fázisa az igényfelmérés, vagy matekóra. Mivel megismerkedtünk a szokásaitokkal, és tudom, hogy szenvedélyesen szeretsz befőzni, és a kockás papíron csak fél négyzetméter kamra szerepel, mint a jó vásári kofák, elkezdünk alkudozni a kamra nagyságát illetőleg. Majd ez folytatódik egészen odáig, hogy minden helyiségen, funkción végig megyünk, míg a végén kilakul egy közelítő házméret. Ez még csak egyszerű összeadás-kivonás, semmi bonyolult. Na de a következő lépésben megpróbálunk beletekinteni a jósgömbbe, és ha azt látjuk, hogy pandémia és háborúmentes idők várnak ránk, akkor egy jól becsült jövőbeni inflációval számolva egyszerűen kiötlünk egy négyzetméterre vetített közelítő értéket a házra, majd beszorozva a ház kialakult közelítő méretével egy közelítő összeget kapunk. KÖZELÍTŐT! Ezt egy relációjellel a házra szánt összeg mellé állítjuk, és mindenki levonhatja belőle a következtetést. Amennyiben nem olyan messziről találkoznak ezek a mennyiségek, eldöntheted, hogy menjünk tovább, vagy álljunk meg "Kedves Vágó úr". Ha megcélozzuk a főnyereményt, úgy következik a tervezési folyamat legizgalmasabb (legalábbis nekünk az) fázisa a koncepció kialakítása, és a vázlattervek elkészítése. Azért persze ne legyünk ennyire elbizakodottak, ilyen simán még soha egy tervezési folyamat nem indult, de ha egy ideális helyzetet szeretnénk leírni, akkor minden megfelel a valóságnak. Folytatás következik.