Gyors helyzetjelentés: nyár van.
A legtöbben szabin vannak, nehézkes az elérhetőség, az ügyintézés, a gyártásokban leállások vannak. Ezek a helyzetek eredményezik az időpillanatba szorított koncentrált döntéseket, például, hogy milyen legyen a csempe a füribe, mert a spanyolok sziesztáznak augusztusban. Az igazat megvallva mi is kicsit elszabadultunk a munka-nyáritáborbacipelés-házügyeinekintézése végelláthatatlan szentháromságából. És ez azt is jelenthetné, hogy végre van időm felzárkózni a sok bejegyzéssel, amik be vannak készítve. Na persze, Murphy jó barátom, sokszor kopogtat be, meglátogat, biztosít róla, hogy szeret a társaságunkban lenni és valamiért az egyik kedvenc dalom az Ironic Alanis Morissette-től. A várva várt kikapcsolódás és nyaralás félbeszakadt egy szerencsétlen baleset miatt, de szerencsére már úgy néz ki, minden rendben van.
Csapjunk is egy érdekes téma közepébe, máshogy nem is érdemes elkezdeni; a vasbeton födém. Pont erre gondoltál te is, ugye? A házunk földszinti alapterületének a fele fölött van emeletráépítés. A két szint között monolit vasbeton födém lett tervezve a szellőző rendszer és mennyezeti hűtés integrálásával. Az emeleti szint fölötti zárófödémet fa födémnek terveztük, ugyan úgy szellőzéssel és mennyezeti hűtő körökkel. Mivel nem tetőtérbeépítés, a teljes födém sík, ezért végig motoszkált meglapulva egy hátsó szándék, hogy mégiscsak jobb lenne egy vasbeton zárófödém. Az első pillanattól szempont volt, hogy optimális (6m) traktusszélességű épületet tervezzünk, így a födém teherhordási irányára nem igényel különleges szerkezeti vastagságokat és ezt támogatja az egyszerű téglalap alaprajzi forma is. Ezeket a paramétereket, beleértve a könnyűszerkezetes födém tervét a korai költségoptimalizálás miatt vettük alapnak, vagyis azt hittük az az olcsóbb verzió. Majd a kisördög rábeszélt, hogy azért nem lenne rossz megnézni az opciót, mi van, ha lecserélnénk a fafödémet vasbetonra.
Azok a házak, amelyek beruházói szemlélettel kulcsrakész állapra készülnek, szinte kivétel nélkül könnyűszerkezetes zárófödémmel vannak ellátva. Evidencia, hiszen a technológia gyorsabb, száraz, kevesebb élőmunkaigénye van, a gépészet telepítése és utólagos szerelhetősége egyszerűbb, a rendszer tehát olcsóbb, gondolná bárki, és természetesen vannak szituációk, amelyekben helytálló a megállapítás. A költség viszont hosszútávon nem minden. Fűtés szezonban a hőtároló, nyári túlmelegedésben a hőcsillapító közeg hiányzik a szerkezetből. A lég és párazárás folytonossága nagy odafigyelést kíván a kivitelezőtől, ez sokszor gondot jelent a gépészeti áttörések körül. De felvet tűzvédelmi kérdéseket, amik a családi ház tervezésnél sokszor látókörön kívül esik. A vasbeton födém a tömege miatt hangszigetelésben is jobban teljesít, ez előny lehet ha valaki légifolyosó alatt építkezik. Vannak érvek, ellenérvek, hosszútávú előnyei és hátrányai, de ezeket a paramétereket a benne lakók tapasztalják, vagy épp szenvedik el. A saját empirikus következtetésünk az, hogy a nyár kezdetén olyan családi házban járva, ahol vasbeton zárófödém van, egy-két héttel ki lehetett nyújtani a gépészeti hűtés beindítását, használatát. Ennek költségbéli vonzata és komfort béli vonzata is van, személy szerint mi nem preferáljuk a mesterséges hűtőrendszereket, mert nehéz olyan beállítást találni, ami senki számára sem zavaró. Szóval ez egyéni szoc. probléma.
A zárófödém kérdésköre azért is érdekes, mert az épület hőveszteségének kb. a 30%-a felfelé, a födémen keresztül távozik. A hőszigetelés mellett a fa födémszerkezet lég és párazárása egy fontos védvonal, amelyen könnyű hibát ejteni a toldások mentén, ezáltal nagyobb a filtrációs hőveszteség, míg a vasbetonon jóval kisebb mértékű, illetve az utóbbi szerkezet a hirtelen hőmérsékletváltozásra is kevésbé érzékeny (ezen a nyáron a hőhullámok és völgyek sűrűn váltogatják egymást). Na de mivel almát a körtével, halat a macskával nem lehet összehasonlítani, ezért következzen egy elvi rétegrendi ábra:
A hozzátartozó költségvetési összehasonlító táblázat a megegyező tételeket nem tartalmazza, úgy, mint tetőfedés és fedélszék (kivéve a fa gerendák), festés, légtechnika és villanyszerelés. Ezek mindkét esetben megegyező költséggel járnak. Bár a könnyűszerkezetes verzió felveti a kérdést, miért nem egy szeglemezes, előregyártott megoldással kalkuláltunk ezen a téren, de erre is van válasz; az épület földszintes része fölött látszó fedélszékes kialakítással operáltunk, ami helyszíni ácsmunkát igényelt. A többféle technológiák bevonása különböző felvonulási körülményekkel járt volna, ami megint csak egy optimalizálás része volt, hogy ezt elvessük, így adódott a fagerendás, helyszínen készült fedélszék.
A költségvetési összehasonlítást fajlagos, 1m2-re vetített százalékos értékekkel és nem konkrét forintosított árakkal mutatjuk be. A vasbeton rendszert a fagerendástól való eltéréssel mutatjuk százalékosan. Az árak a generálkivitelezőnk árajánlatából származnak, aki partner volt szerkezeteket összehasonlító árajánlatok számolására.
A számokból látható, hogy a vasbeton rendszer 13%-kal került nekünk többe, mint a fagerendás, és ezért a felárért a korábban írt előnyöket is megkaptuk. Az árkülönbséget lehetne még kicsit növelni a fagerendás előnyére, ha szeglemezes szerkezettel számolnánk.
Az építkezésünket generálkivitelező végzi, a közölt képek és adatok is az ő hozzájárulásukkal kerülnek publikálásra.
